rajongás. Valóban vannak férfiak, akik okosak, ügyesek, talpraesettek, hatékonyak, a teljesítményük elismerést érdemlő, de még őket sem szerencsés túlértékelni. A kapcsolat szinte már az elején alá-fölérendelt lesz, amikor a férfi, részben saját értékeinek ismerete, részben a nő rajongása miatt a nő fölé kerekedik, a nő a csodálat, a férfira istenkén való tekintés miatt alul marad, és ez lassan a teljes kapcsolatra kiterjed. Ebben az alá-fölérendelt kapcsolatban a nő lassan felolvad, elgyengül az akarata, s végül eltűnik az önálló személyisége.
ráhagyás. A kétes, megosztó, nem tetsző helyzetekben sem emel szót a nő, nem mondja ki véleményét, nem kezd vitába a békesség, a csönd, a nyugalom kedvéért, inkább ráhagyja a partnerére, így többnyire a partner akarata érvényesül, aki ebből okulva a későbbiekben is erőből, vagyis hanggal, erővel könnyen kivívhatja magának az “igazát”
önállóság feladása. Bármelyik anyában, aki évek óta gyereket nevel otthon, egyszer felmerülhet, hogy több, felnőttesebb ingerre vágyna, már nem csak a gyerekekről beszélgetne, már nem csak a párja sztoriját hallgatná szívesen, hanem visszavágyna a munka világába, egyszerűen a felnőttek közé, de mindeddig ez valamiért nem volt megoldható. A legodaadóbb anyában is előjöhet a feleslegesség és az anyagi kiszolgáltatottság érzése. Ezt le lehet tagadni, de jobb, mindenkinek a párjával közösen keresni rá megoldást. Hogy egy családban mi az, amitől a nő hasznosnak érezheti magát, egyéni, de mind a család, mind a nő érdekében szükséges megtalálni.
Kommentek