A facebookon ismerem, írok neki, gratulálok, néha még csevegek is, flörtölök, viccelek, teszek egy-egy komolytalanabb megjegyzést a komolytalan mondanivalójához, vagy éppen egy komolyabbat, a komolyabbhoz, megdicsérem a képeit, ő is válaszol, örülünk a törődésnek, a kapcsolatnak. Aztán másnap összefutunk a munkahelyünkön, az utcán, a szupermarketben, vagy az újságosnál, esetleg köszönünk egymásnak, és továbbmegyünk. Mit beszélhetnék vele, hisz nem is ismerem? Meg egyébként is, rohanok, fáradt vagyok, alig várom, hogy hazaérjek, hogy végre leülhessek, egy kicsit leereszthessek, kezembe vegyem a laptopomat, és bekukkantsak a facebookra, ahol egy halom ismerősöm várja, hogy csevegjünk.
Kommentek